Mikor múltkor a nagyszüleimnél voltam látogatóban, este közös képnézegetéssel töltöttük az időt. A nagymamám sokat mesélt közben a képeken levő emberekről, akiknek egy részét én egyáltalán nem is ismerhettem. A többiek pedig jóval fiatalabbak voltak a képeken, mint ahogyan én valaha is láttam őket. Anyukámról például találtunk egy nagyon cuki, babakori képet. Persze még a fekete-fehér típust. A nagypapám ott állt a kis húsgombóc anyukám mellett, aki egy lavórban fürdött. A pici kezei között óriásinak tűnt a téglalap alakú valami, amit tartott. Kérdeztem a nagymamámat, hogy mi van anyukám kezében. Azt mondta, hogy az egy régi, házi recept alapján készített szappan. A dédszüleim ugyanis szappant gyártottak akkoriban. Ezt nem is tudtam eddig az őseimről.

Így terelődött a natúr kozmetikumokra a szó. A nagyim ugyanis azt is elmesélte, hogy még ő is segített kiskorában a szüleinek a szappangyártásban. Mivel ő tanárnak készült, a családi vállalkozás a dédszüleim nyugdíjazásával megszűnt, de a nagymamám azóta is csak természetes alapú kozmetikumokat használ. Azt mondta, hogy éppen nemrég rátalált az Aqua Mundi nevű márkára, és a cég szappanjai nagyon hasonlítanak a még dédszüleim által készített szappanokhoz. Kérdeztem, mit jelent pontosan ez a név, az aqua szóról persze egyértelmű, hogy víz. A mundi pedig, mint kiderült, tisztát jelent. Nomen est omen.

A nagyim meg is mutatta a szappant meg a többi dolgot, amit vásárolt. Csodálkoztam, mert nem szeret vásárolni, de most, mintha vérszemet kapott volna: egy hidratáló krém, egy ajakír és még egy testápoló is a felszerelés része volt. Mondtam a nagyinak, hogy szívesen kipróbálnám én is ezt a terméket, ha tényleg olyan jó, mint ahogy tűnik. Nagyi el is akart küldeni rögtön fürdeni, de mivel nem volt hozzá kedvem, végül csak a kezemet kentem be a hidratáló krémmel, mert az szinte mindig száraz. Kellemes érzés volt a kenőcs, főleg azzal a tudattal, hogy csak természetes anyagok értek a bőrömhöz. El is határoztam, hogy ha legközelebb elfogy valamelyik kozmetikumom, természetes alapút veszek utánpótlásnak.

A nagyikám azt is mondta, hogy nem csak azért jók ezek a termékek, mert nem tartalmaznak mesterséges alapanyagokat, hanem azért is, mert arra is odafigyelnek, hogy még a csomagolásuk se tartalmazzon az emberi szervezet számára káros anyagot.

Emellett pedig magyar a gyártó cég, tehát a hazai piacot támogatja az ember, ha megvásárolja a cikket. Ez meglepett, a latin név miatt azt gondoltam, hogy külföldi cégről van szó. Viszont nekem mindig is fontos szempont volt vásárláskor a hazai származás, arra külön oda szoktam figyelni. Persze nem minden áron, de ha a termék minősége megüt egy szintet, akkor mindenképp hazait vásárolok. A nagyim nagyon megdicsért emiatt, azt mondta, örül, hogy legalább e tekintetben tudatos vásárló vagyok. Beszélgettünk még egy kicsit a témáról, de lassan indulnom kellett haza. Az anyuról talált kép annyira megtetszett, hogy megkérdeztem tőle, nem adná-e nekem. Azt mondta, hogy az a szerencsém, hogy anyuról sok kép van, vigyem csak el nyugodtan. Nem úgy, mint a nagybátyámról, akiről csak egy vagy kettő kép készült gyerekkorában. Az ő képeit féltve őrzi, semmi pénzért nem adná őket senkinek.

Otthon aztán megmutattam a képet anyunak, és beszélgettünk egy keveset a gyerekkoráról. A natúr kozmetikumokról direkt nem szóltam neki, mert a nagyiéktól hazafelé azt találtam ki, hogy egy testápolót veszek a közelgő szülinapjára. Nem akartam megkockáztatni, ha elkezdek erről mesélni, még a végén annyira megtetszik neki a dolog, hogy megveszi magának hamarabb, én meg hoppon maradok. Amúgy is mindig nehezen találom ki, hogy mivel ajándékozzam meg.

Már én is alig vártam, hogy kipróbálhassam a natúr kozmetikumok valamelyikét, ezért úgy döntöttem, hogy nem várom meg, amíg elfogy valamelyik cuccom, hanem még a napokban veszek valamit, egy szappant biztosan. Nem akartam egyedül menni, ezért megbeszéltem az egyik barátnőmmel, hogy eljön velem. Ritának szóltam, mert ő elég környezettudatos, odafigyel az étkezésére is, szinte csak bio kaját eszik, gondoltam, neki biztosan tetszeni fog ez az ötlet.

Ma meg is beszéltem vele, hogy holnap délután elmegyünk. Tényleg örült neki, hogy őt kerestem meg. Még gyorsan felhívtam a nagyit is, hogy neki kell-e valami. Azt is el akartam neki mondani, hogy mit tervezek anyu szülinapjára, nehogy véletlenül ugyanazt ajándékozzuk neki. Mondta is, hogy jó, hogy szóltam, mert neki is megfordult a fejében, hogy testápolót ad anyunak, de akkor kitalál valami mást. Nagyon boldog volt, hogy sikerült ennyire lázba hoznia a natúr kozmetikumokkal kapcsolatban, azt mondta, hogy büszke rám, szerintem egy kicsit meg is volt hatva. Szóval most itthon vagyok, és már alig várom a holnapot, mindjárt le is fekszem aludni, akkor gyorsabban telik az idő.